Emily Brontë egyetlen regénye, amely először 1847-ben jelent meg Angliában, Magyarországon pedig 1940-ben, kimagasló alkotása az egyetemes regényirodalomnak.
A verseivel is feltűnést keltő, fiatalon, alig harmincévesen elhunyt írónő testvérei, Charlotte és Anne is jól ismertek a magyar olvasók előtt. Az Üvöltő szelek izgalmas, fordulatos, felkavaró történet, a szenvedélyek, a bosszú, a megszállottság már a huszadik századi prózát megelőlegező elbeszéléstechnikával előadott története, egy kísérteties, rejtélyes világ bámulatosan pontos, lélektanilag is hiteles rajza.
A Zúgóbérc környéki, szelídnek, nyugalmasnak tetsző tájon rögeszméktől űzött emberek élik életüket titkok és jelenések szédítő, ijesztő forgatagában. A határokat nem ismerő, a halálban sem megszűnő szenvedélyes szerelem krónikájában ördögi figurák és nagyon is emberi alakok bukkannak fel; Heathcliff és Catherine, kiknek szerelme rossz csillagzat alatt született, a világirodalom felejthetetlen alakjaivá váltak.
A közel négy évtizeden átívelő történetet, a két szomszédos földbirtokos család tragikus feszültséggel terhes, viharos, rapszodikus érzelmekkel teli históriáját a különböző szereplők különböző elbeszéléséből ismerheti meg az olvasó.
Emily Brontë egyetlen regénye, amely először 1847-ben jelent meg Angliában, Magyarországon pedig 1940-ben, kimagasló alkotása az egyetemes regényirodalomnak.
Victor Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból. A jegyzeteket Antal László írta.
Victor Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az…
